Egyre többet hallunk a nagyipari élelmiszertermelés -és fogyasztás káros hatásairól. A meghökkentő statisztikákat látva sokan elgondolkodnak rajta, hogyan válthatnának fenntarthatóbb étrendre, amely egyaránt kíméli a saját egészségünket és a környezetet is. Az alábbi útmutató segíthet elindulni ezen az úton.
Közismert tény, hogy a ma fogyasztott élelmiszerek többségét nem fenntartható módon állítják elő. Mivel a világ népessége 2050-re a 9,8 milliárd főt is elérheti, minden eddiginél sürgetőbb kihívás, hogy áttérjünk egy fenntarthatóbb étkezésre.
A mezőgazdasági termelés jelenleg a Föld növényzettel borított területének csaknem felén zajlik, így a globális szén-dioxid-kibocsátás negyedével járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Ez szélsőséges következményeket, például talajpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését vonja maga után.
Az egyszerhasználatos, műanyag csomagolóanyagok többezer tonnányi szemetet generálnak, a pazarlás következtében pedig hatalmas mennyiségű élelmiszer vész kárba, mielőtt még a tányérunkra kerülhetne. Ha ez nem lenne elég, több étkezési szokásunk is fenntarthatatlan: míg 820 millió ember éhezik, több mint 2 milliárd felnőtt túlsúlyos vagy elhízott.
De mi is az a fenntartható étrend?
Számos különböző javaslat létezik arra vonatkozóan, mit tartalmazzon a fenntartható étrend. Ám a legtöbb definíció nem csupán az élelmiszerek fogyasztására tér ki, hanem a növénytermesztésre és állatenyésztésre, a termékek szállítására és csomagolására is. A WHO szerint a fenntartható étrend:
- Teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, valamint sokféle gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz.
- Mérsékelt mennyiségű tojást, tejterméket, baromfit és halat, valamint kis mennyiségű vörös húst tartalmaz.
- Olyan élelmiszerekből áll, amelyek elenyésző mértékben tartalmaznak hormonokat és antibiotikumot.
- Nem, vagy csak minimális mértékben támaszkodik a műanyagok használatára az élelmiszerek csomagolásakor.
- Csökkenti az élelmiszerpazarlást.
Hogyan étkezzünk fenntarthatóan?
Ahhoz, hogy fenntartható étrendet folytassunk, a tányérunkon 50 százalékban zöldségnek és gyümölcsnek kell helyet kapnia, míg a másik 50 százalékot a teljes kiőrlésű gabonák, növényi fehérjeforrások, telítetlen növényi olajok tehetik ki.
A tévhitekkel ellentétben nem kötelező, hogy a fenntartható étrend vegetáriánus legyen – ugyanakkor elegendő, ha csak kis mértékben viszünk be állati eredetű fehérjéket a táplálkozással.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kis mennyiségű hal és hús mellett több vegetáriánus ételt célszerű fogyasztani. Így ehetünk például hetente egy hamburgert vagy havonta egy nagy steaket, míg a többi esetben a húsbevitelt vegetáriánus opciókkal helyettesítjük. Ha nem tudunk megválni a vöröshústól, ellenőrizhetjük, hogy étrendünk vagy fogyasztói magatartásunk más részein keresztül ellensúlyozhatjuk-e a húsfogyasztás hatását.
A fenntartható étrend kialakításának részeként azt is meghatározhatjuk, hogy egyénileg mennyi élelmiszert pazarolunk el. Ehhez tervezzük meg előre az étkezéseket, és csak azt vásároljuk meg, amire szükségünk van! Érdemes otthon főzni és elhasználni a maradékokat – ám egyes applikációk segítségével ma már arra is van lehetőség, hogy megosszuk az ételt a közösségen belül, ilyen módon tartózkodva a pazarlástól is.
Valóban segíti a bolygót a fenntartható étrend?
Igen! A hivatalos álláspont szerint az egészséges és fenntartható élelmiszerek választása az egyik legfontosabb lépés, amelyet egyéni szinten megtehetünk. A mediterrán étrend például 30 százalékkal, míg a vegetáriánus étrend 58 százalékkal is csökkentheti az étrenddel összefüggő szén-dioxid-kibocsátást.
